A szakdolgozattal kapcsolatos követelmények

 

1. A szakdolgozatot két példányban, bekötve a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban megállapított határidőre kell a tanszéken véglegesen benyújtani.

 

A kész szakdolgozat leadásának határideje a témavezetőnél a 2017./2018. tanév II. félévében 2018. március 31.

 

A dolgozat leadásához szükséges témavezetői jóváhagyás nélkül a dolgozat a tanszéken nem nyújtható be.

 

 

 

1.1. A szakdolgozat témájának kiválasztása

 

Szakdolgozat a tanszék oktatói által megadott témakörökből, az oktatóval történt előzetes egyeztetés alapján készíthető. A téma változtatásához a már felkért és az újonnan választani kívánt témavezető tanárok, illetve tanszék engedélye egyaránt szükséges. 

 

A hallgató köteles a 5. félév közepéig a témabibliográfiát és a dolgozat vázlatát, a 5. félév végéig pedig a dolgozat első fejezetét a témavezető oktatónak bemutatni. 

 

A szakdolgozat írója a témavezető tanárral folyamatosan, heti rendszerességgel kell konzultáljon. A témavezető tanár a szakdolgozat bírálását megtagadhatja akkor, ha a hallgató a rendszeres, hetenkénti konzultációt elmulasztja. 

 

A szakdolgozatot a hallgatónak elbírálás előtt - a kisebb hibák és hiányosságok kijavítására, illetve pótlására - egy alkalommal, rövid határidő (maximum 7 nap) - kitűzésével vissza lehet adni. 

 

A szakdolgozat a tanszék gondozásába kerül, egyik példányát a tanszék könyvtára archiválja, a másik pedig a DE BTK gondozásába kerül és válik hozzáférhetővé a szakma számára. 

 

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy első díjat nyert dolgozatot - amennyiben annak témája megfelel a tantervben előírt követelményeknek - a tanszékvezető jeles minősítéssel szakdolgozatként elfogadhatja. 

 

 

1.2. A szakdolgozat értékelése

 

A szakdolgozatot a tanszék illetékes oktatója bírálja el.

A szakdolgozati érdemjegy javítására nincs lehetőség.

A le nem adott szakdolgozatot érdemjegye: elégtelen (1).

Szakdolgozat nélkül a hallgató záróvizsgára nem bocsájtható. 

 

A szakdolgozatot a záróvizsgán vagy a tanszék által kitűzött időpontban meg kell védenie a hallgatónak. 

 

 

1.2.2. A szakdolgozat értékelése az alábbi formai szempontok figyelembevételével történik: 

 

A dolgozat írója szakdolgozatát a magyar nyelvtan és helyesírás szabályainak betartásával készítette-e el.

Megfelelő-e a dolgozat szövegének stílusa.

A dolgozat írója szakdolgozatát a szerzői jogokat tiszteletben tartva készítette-e el. (A szerzői jogok figyelmen kívül hagyása plagizálásnak minősül és automatikusan elégtelen jegyet eredményez).

 

A szakdolgozat érdemjegye lehet: 

  • jeles (5) 
  • jó (4) 
  • közepes (3) 
  • elégséges (2) 
  • elégtelen (1) 

A formailag nem megfelelő szakdolgozat részletes értékelés nélkül sikertelennek minősül. 

 

Ha az értékelés "elégtelen", a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania, mégpedig legközelebb a következő szakdolgozat-leadási időszakban (a következő záróvizsga-időszak kezdete előtt). 

 

Elégtelen érdemjegyű dolgozat esetén a tanszékvezető és a témavezető döntik el, hogy a hallgatónak új témát kell-e választania, és új szakdolgozatot készítenie, vagy a meglévő szakdolgozat kiegészítése, módosítása, átdolgozása is elfogadható. 

 

 

2. A szakdolgozat elkészítésekor betartandó formai követelmények:

 

A szakdolgozatot kizárólag nyomtatott formátumban, kemény fedeles kötésben lehet leadni.

A szakdolgozatot a nyomtatott szöveg utolsó oldalán kézzel és olvashatóan alá kell írni.

Az első lapon fel kell tüntetni: 

 

- a "Szakdolgozat" feliratot, 

- a dolgozat címét, 

- szerzőjét (név, tagozat, évfolyam, szak), 

- a tanszék pontos nevét, 

- témavezető oktató nevét és beosztását 

 

- a "Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar" feliratot, valamint a benyújtás évét. 

 

2.1. Használandó betűtípus: Times New Roman, 12pt 

 

2.2. Sorköz: 1,5 

 

2.3. Lábjegyzetek: Times New Roman betűtípus, 10pt 

 

2.4. Terjedelem

 

A szakdolgozat terjedelme legalább 50 000 karakter; ábrák, melléketek és jegyzetek nélkül. 

Lapmérete A4; bal margó 3,5 cm; jobb margó 2,5 cm. Alsó-fölső margó 3-3 cm. 

 

A dolgozat fő fejezetei (1. szintű címsorok) új oldalon kezdődjenek. 

 

A tartalomjegyzék, felhasznált irodalom (bibliográfia), mellékletek és egyéb függelékek a megadott karakterszámba nem számolandók bele. 

 

A dolgozatban az oldalakat meg kell számozni (élőlábban, lap alján, középen). Az első oldalon nem kell oldalszámot feltüntetni. 

 

 

2.5. Tartalomjegyzék

 

A tartalomjegyzék a dolgozat elején, a címlap után következzék.

A tartalomjegyzékben fel kell tüntetni a szöveg valamennyi fejezetét, alfejezetét és - ha van - további alcímeit, azonos számozással, azonos oldalszámokkal és azonos szöveggel. 

 

 

2.6. A dolgozat szerkezete 

 

A dolgozatot fejezetekre, illetve alfejezetekre kell tagolni. 

A Bevezetés rész előtt maximum 10 soros rövid összefoglalás (Absztrakt) kell szerepeljen. 

A dolgozat végén "Összefoglalás", ezt követően pedig "Felhasznált irodalom (Bibliográfia)" rész kell szerepeljen.

A fejezetek, alfejezetek egymással összefüggő egységet alkotnak, s ezeket értelemszerűen számozással kell ellátni. 

 

 

3. A szakdolgozattal kapcsolatos tartalmi követelmények:

 

A szakdolgozat pontos témájának és címének véglegesítése az oktatóval folytatott megbeszélés alapján történik. 

A szakdolgozat megírásával a hallgató egy adott témakörrel kapcsolatos széles körű, alapos ismereteit, valamint önálló elemzési képességeit mutatja be.

A hallgatónak demonstrálnia kell, hogy ismeri a választott témával kapcsolatos valamennyi legfontosabb magyar nyelvű, valamint a legfontosabb idegen nyelvű szakirodalmat, képes a témával kapcsolatban önálló elemzés elvégzésére, s önálló vélemény megalkotására. 

 

 

3.1. A szakdolgozat értékelése az alábbi tartalmi szempontok figyelembevételével történik:

 

A témaválasztás indokoltsága;

A választott (jóváhagyott) téma, a választott cím és a dolgozat tartalmi összhangja;

A dolgozat szerkezete (a problémák fontosságának figyelembevétele; az egyes fejezetek kapcsolata; a kifejtés sorrendje);

A leíró, illetve az elemző részek aránya;

A leíró részek információtartalma;

Az elemző részek mélysége; a megállapítások szakmai helyessége, kidolgozottsága, eredetisége;

A megállapítások elméleti, illetve gyakorlati jelentősége, felhasználhatósága;

Az alkalmazott kutatási és elemzési módszerek helyénvalósága;

A témához tartozó szakirodalom ismerete, hasznosítása; 

 
 

3.2. Idézés 

 

Idézés lehet tartalmi, vagy szó szerinti idézés

Tartalmi idézés esetén egy szerző gondolatát, gondolatmenetét vesszük át a dolgozatba - ebben az esetben nem kell idézőjelet alkalmazni. Azt a forrást azonban, ahonnan a gondolat, érvelés, illetve gondolatmenet származik, minden esetben pontosan meg kell jelölni. 

Szó szerinti idézés esetén a szerző gondolatát pontosan, az eredeti szöveghez hűen kell átvenni; ekkor idézőjelet kell alkalmazni, s a forrást pontosan meg kell jelölni. 

Minden idézet szerzőjét és nyomtatott vagy kéziratos forrását, valamint a hivatkozásokat világosan meg kell jelölni oly módon, hogy a lap alján folyamatosan sorszámozott lábjegyzetben, vagy a dolgozat végén ugyanilyen formában végjegyzetben kell utalni a szerzőre. 

 

 

4. A hivatkozások formai követelményei: 

 

- A hivatkozások szövegben történő feltüntetése

első hivatkozásnál: (Bihari,1996:44) 

további hivatkozásnál: (Bihari, uo.: 49). 

 

- A hivatkozások lábjegyzetben és bibliográfiában történő feltüntetése

Bihari, M. (1996). Magyar politika 1945–1995. (A magyar politikai rendszer történetének fôbb szakaszai a második világháború után) Budapest:Korona Kiadó, p.44. 

 

- Több szerző esetében műre történő hivatkozások szövegben történő feltüntetése: 

(Rueschmeyer et. al., 1992:345) 

Bibliográfiában és lábjegyzetben: Rueschmeyer, D. - Stephens, E. - Stephens, J. (1992). Capitalist Development and Democracy, Cambridge: Polity Press 

 

- Időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent munka lábjegyzetben és bibliográfiában történő feltüntetése: 

Emlékülés a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdetésének 50. évfordulója alkalmából. (1996). 1996. január 31. Budapest: Igazságügyi Minisztérium Sajtótitkársága. p.14. 

 

- Szerkesztett kötetben megjelent munka lábjegyzetben és bibliográfiában történő feltüntetése: 

 

Horváth, T. (1978). "A bibliográfiák funkcióiról"., In: Bibliográfiai tanulmányok. közread. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, p.11-57. 

 

- Kéziratos forrás esetében: 

Kovács Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés: Kézirat. (1967). 5 fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225. 

 

- Folyóiratban megjelent tanulmány lábjegyzetben és bibliográfiában történő feltüntetése: Hughes, S. (1992). 'Living with the Past: Trade Unionism in Hungary since Political Pluralism', Industrial Relations Journal, Vol. 23. No.4. pp.56-78. 

 

- Internetes hivatkozás esetén: 

Forrás: http://www.hvg.hu/cgi/upfrm/upfrm.cgi?main=/new/sajtosz/napi_sajto.htm%2...

(teljes internetes cím), valamint szerző és cím, ha van: pl. Olson, N. B. (ed.) Cataloging Internet resources. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet, valamint a letöltés ideje: 2012.12.3. 

 

 

4.1. Lábjegyzet

 

Lábjegyzetet kell használni abban az esetben, ha: 

- olyan további kiegészítő, megerősítő információkat közlünk, amelyek a szövegben terjedelmi okok miatt zavaróak lennének; 

- bővebben kifejtjük a szövegben szereplő állításokat. Ha tartalmi vagy szó szerinti idézést alkalmazunk, végjegyzet használata is elfogadott. Adatok, bizonyítások azonban ne kerüljenek jegyzetbe. 

 

 

4.2. Táblázat 

 

Táblázat szövegbe illesztése esetén a táblázatot számozással kell ellátni (Pl. 1. számú táblázat). A táblázat alján a táblázat vagy a benne szereplő adatok forrását kisebb betűmérettel (10pt) szedve minden esetben meg kell jelölni. Abban az esetben, ha a táblázat adatai saját kutatásból származnak, úgy ezt is értelemszerűen jelezni kell. 

 

 

4.3. Bibliográfia 

 

A dolgozat végén ABC-sorrendben részletesen meg kell jelölni a felhasznált irodalmat. 

 

- Monográfia esetében: 

Bihari, M. (1996). Magyar politika 1945–1995. (A magyar politikai rendszer történetének fôbb szakaszai a második világháború után) Budapest:Korona Kiadó 

 

- Több szerző esetében: 

Rueschmeyer, D. - Stephens, E. - Stephens, J. (1992). Capitalist Development and Democracy, Cambridge: Polity Press 

 

- Időszaki kiadványban megjelent munka feltüntetése: 

Emlékülés a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk kihirdetésének 50. évfordulója alkalmából. (1996). 1996. január 31. Budapest: Igazságügyi Minisztérium Sajtótitkársága. p.14. 

 

- Tanulmánykötetben megjelent munka feltüntetése: 

Horváth, T. (1978). "A bibliográfiák funkcióiról"., In: Bibliográfiai tanulmányok. közread. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, p.11-57. 

 

- Kéziratos forrás esetében: 

Kovács Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés: Kézirat. (1967). 5 fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225. 

 

- Folyóiratban megjelent tanulmány feltüntetése: 

Hughes, S. (1992). 'Living with the Past: Trade Unionism in Hungary since Political Pluralism', Industrial Relations Journal, Vol. 23.No.4.pp.56-78. Finszter G. (1997). "A tekintélyelvű rendőrségtől a civil közigazgatás felé". Belügyi Szemle: 1997/4. szám p.3-13. 

 

- Internetes hivatkozás feltüntetése: 

Forrás: http://www.hvg.hu/cgi/upfrm/upfrm.cgi?main=/new/sajtosz/napi_sajto.htm%2... (teljes internetes cím), valamint szerző és cím, ha van: pl. Olson, N. B. (ed.) Cataloging Internet ressources. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet